Chapter Two : Körbevezetés
Sziasztok! Meghozam a második részt is! Jó olvasást! Remélem ez is elnyeri tetszéseteket!
Puszi: Charil
-Most átveszem és, mire
kijövök te nem leszel itt.- megyek be a fülkébe
Gyorsan átveszem a pulóverem
és a vallfara akasztom a trikót. Ahogy kihúzom a függönyt szembesülök a
ténnyel, miszerint nem tűnt el.
- Greg... - sóhajtok fel -
most nincs kedvem hozzád. - hagyom faképnél, de megfogja könyököm és visszaránt
Ennek eredménye képpen
mellkasának csapódtam. Próbáltam elhúzódni tőle, de erősebb nálam, így Kyle-ra
néztem, aki vette a lapot.
- Engedd el. - szól Gregre, a
volt barátomra
- Nem akarok balhézni. - tesz
eleget barátom kérésének
- Ahol vagy ott balhé is van.
- indulok a pénztárhoz
Ahogy elfordulok és megindulok
célom felé, érzem hátamon égető pillantását.
- Szia. Ezt elvinném. - teszem
a pultra a trikót
- Kártyával vagy készpénzel
szeretnél fizetni? - kérdezi kedvesen a lány, míg leveszi a biztonsági csipogót
a trikóról
- Kártyával. - nyújtja át az
övét Kyle
- Kyle. - nézek rá kissé
szigorúan
- Vedd szülinapi ajándéknak. -
mosolyog, majd elveszi a szatyrot a kárytájával együtt
- Köszi! Szia! - köszönünk el
egyszerre a pénztárostól
- Köszi. - puszilom arcon
Kyle-t
Ő csak egy
"szívesen" mosolyt küld felém, majd megérzem valaki kezeit a
derekamon.
- Boldog szülinapot baby! -
szólal meg Greg, majd nyakam kezdi el puszilgatni
Nálam ez már a pofátlanság
netovábbja, így vettem egy gyors fordulatot és kezem már csattant is arcán.
Szemei azonnal elfeketedtek és tudtam ennek nem lesz jó vége.
- Greg, el se kezd. - szólt rá
Kyle
- Ugye tudod, hogy a kis
barátocskád egyszer nagyon megbánja? Talán pont úgy, mint a szüleid.
Kezem ismét pofonra emeltem.
Hogy meri a szüleim a szájára venni? Tudja hogy érint ez a téma. Már majdnem
arcán csattant kezem, mikor a levegőben elkapta és erősen megszorította
csuklóm.
- Ezt nem kéne. - húzza el
száját -Amúgy,ha tudni akarod hogyan haltak meg a szüleid nézd meg a
farzsebedben a papírt. - kacsint majd elsétál
Kiveszem zsebemből a papírt és
elolvasom. Egy talalkahely van rajta egy időponttal megtűzve.
- Ugye nem találkozol vele? -
kérdezi Kyle
- Menjünk vásárolni. - indulok
el
- Hogy lehetsz ilyen erős?
- Tessék? - fordulok felé
- Hogy bírod ki ezt a barmot?
- Az élet eléggé megedzett, de
hanyagoljuk a témát. - veszek el egy bevasárlókocsit
Gyorsan megvettük, ami
kellett, majd a szatyrokat - amiből rengeteg volt - beraktuk a csomagtartóba és
beültünk a kocsiba. Kyle elindította a motrot, majd elindult.
- Ugye te is láttad a srácot,
mikora pónit nézegetted? - kérdezek rá
- Aha. Azért az
arckifejezésért megérte. - nevet fel
- Hát meg. - nevetek vele
Nemsokkal később megérkeztünk
a stúdióhoz, ahol Jeremy már a kocsijánál várt. Kiszálltam Kyle-éból,
elköszöntem, majd átültem bátyáméba.
- Mi a meglepetés? - kötöm be
magam
- Aki kíváncsi hamar
megöregszik. - indul el Jer
- Így is 17 vagyok. Mit számít?
- Sokat. És még nem vagy 17,
majd kilenckor. - mosolyog
- Na, de mi a meglepi? -
kíváncsiskodok tovább
- Majd megtudod. Ha hazaértünk
öltözz át. - mosolyog
- Szóval buliba megyünk.
- Ezt egy szóval se mondtam.
- Akkor hogy öltözzek fel? Egy
kis támpontot kérnék.
- Úgy, hogy a húgom vagy.
- Szóval ne túl kihívót, de
buliba jó legyen.
- Igen...Nem! Jó lebuktam.
- Tudtam. Jer minden évben
szerveztél nekem szülinapi bulit. Nehogy már a 17. maradjon ki.
- És, ha kimaradna?
- Jó vegyük úgy, hogy nem tudok
a buliról. - nyújtom kezem felé
Miután leállítja a motrot
megfogja és kezetrázunk.
- A cuccom elhoztad? -
kérdezem ijedten
- A hátsóülésen. - száll ki
- Akkor ott is marad. - csukom
be az ajtót
A bejárati ajtót Jer nyitja ki, mivel az én kulcsom itthon van.
Illedelmesen beenged, majd felsietek a lépcsőn. Szobám ajtaját kinyitva lépek
be saját kis birodalmamba. Velem szembe egy franciaágy helyezkedik el, mely
fehérsége tökéletesen illeszkedik a lila falakhoz. Mellette jobb és bal oldalt is egy-egy
éjjeliszekrény, melyelen éjjelilámoa helyezkedik el. Alvóhelyem egy kisebb
falszerűség választja el a szintén fehér kanapétől. Ez mellett egy fekete
íróasztal és egy kisebb gardrób, mely felé most vesz utam, de előtte kinyitom
az ablakot, hogy egy kis friss levegő is bejusson. Gardróbomhoz érve kinyitom a fehér faajtót és
céltudatosan előveszem egyik fekete csőfarmerem és egyik kedvemc bakancsom. Az
ágyamra teszem a farmert, míg mellé a cipőt és gyorsan átöltözök. Szettemhez az
újonon beszerzett trikóm is csatlakozik egy vékony bőrdzseki kíséretében.
Miután megnéztem magam egész alakos tükrömben és átfésültem hajam leszaladok a
nappaliba, ahol Jeremy már vár.
- Gyönyörű vagy. - ölel meg
- Köszi! - ölelem vissza
- De ezzel szebb lenné. - vesz fel a földről egy cipősdobozt
Kíváncsian nyitom ki, makd sikítok egyet, mikor meglátom mi van benne.
Kiveszem a dobozból és felhúzom lábamra.
Egy fekete bakancs. Olyan lábszárközépig ér, tetején kocka alakú
szegecsek helyezkednek el.
- Köszi! - ugrok a nyakába
- Reméltem, hogy tetszeni fog. - mosolyog és kinyitja nekem az ajtót
Miután kiértünk becsukja, majd bezárja és gyalok indulunk a két házzal
odébb lakó Kyle-hoz. Pár méter után meghalljuk a zenét, majd a fényeket. Úgy
tűnik kertibuli lesz.
- Sziasztok! - köszön Kyle
- Szia! - köszönünk egyszerre bátyámmal
- Boldog szülinapot! - ölel meg
- Köszi.
- Látom jól megy az ajándékom Jer-éhez. - mér végig mosolyogva
- Mintha csak tudtad volna.- nevetek fel, mivel biztos vagyok benne,
hogy tudta
- Nem nyilatkozom. Inkább gyere be és koccintsunk. - karol át
- Várj. Nincs itt a nyakláncom. Mindjárt jövök.
- Itt a kulcsom. - dobja felém Jer és én szépen elkapom
A szóban forgó nyakéket még ballagasomkor kaptam a szüleimtől. Azóta minden
nap rajtam van. Egy láncsor, melyen egy kis basszusgitár helyezkedik el.
Játszani sajnos nem tudok gitáron, de a hangját imadom, így, ha Jer néha
betéved a szobámba mindig megkérem, hogy játszon az enyémen. Sebes lépteimmel
szinte másodpercek alatt érek a házunkhoz, nyitom ki az ajtót és rohanok fel a
szobámba. Ott leveszem az ékszertartómról a láncot és nyakamba helyezem, majd
visszaindulok a buliba. Becsukom, majd bezárom a bejárati ajtót, de, mikor
megfordulnék valaki az ajtónak présel.
- Szia baby. Hova igyekszel, így? -simít végig oldalamon Greg
- El tőled.- fordulok felé
- Ez nem volt szép. Na nyisd ki az ajtót és beszélgessünk bent.
- Nem fogod elszúrni a szülinapom szóval engedj el! - szólok rá
erőteljesen
- Nincs itt senki, aki megvédjen, és... - hajol közel fülemhez - tudod,
hogy erősebb vagyok nálad. Sokkal. - harapja meg fülcimpám
- Ezt már ezerszer megbeszéltük. Legalábbis az biztos, hogy én beszéltem
hozzád, de az nem, hogy hallottad is. - lököm el magamtól, majd gyorsaságom
megkétszerezve sietek Kyle házához
Ahogy odaérek a kert felé indulok, ahol meg is látom barátom. Hozzá
sietek és kikapom kezéből a poharat, majd lehúzom.
- Héj! Mi volt ez? - háborodik fel
- Szülinapom van. Iszok. - vonok vállat és pia után nézve indulok a
konyhába
- Sky. Több is van ez mögött. - kap kezem után mielőtt ihatmék a
wiskey-s üvegből
- Nem fogja tönkretenni a szülinapom. - teszem le az üveget
- Ki? - érdeklődik Kyle
- Greg. Mikor be akartam zarni az ajtót megjelent. - sóhajtok fel
- Holnap beszélünk róla, de most jelenésed van. - fogja meg kezem és a
kert felé húz
Kint az ideiglenes színpad elé húz, ahol Evan áll kezében egy
basszusgitárral és mögötte egy zenekarral.
- Boldog szülinapot Skyler. - mosolyog, majd megpendíti az első húrt
Már innen tudtam, melyik számot fogja játszani. A kedvencem. Az egészet
végigordítottam, bár hangom az nincs, de mit számít. A lényeg, hogy jól érezzük
magunkat. A szám végén lesétált a színpadról és hozzám jött.
- Boldog szülinapot! - tesz kezemre egy karkötőt egy puszi kíséretében
A buli majdnem hajnalig elhúzódott, így suli előtt egy két órás alvasra
volt még időm, majd elkészültem és vártam Bryan-t a ház előtt. Mivel Jer nem
keveset ivott Kyle-lal egyetemben, így megkértem, hogy ugorjon el értem. Meg is
érkezett. Milyen pontos.
- Szia! - ülök be mellé - Köszi a fuvart.
- Nincs mit. És boldog szülinapot így utólag. Bocs, hogy nem tegnap
köszöntöttelek fel, de anya kórházba került. - indul el
- Ne butáskodj. Semmi baj. Jól van?
- Igen csak egy kisebb rosszul lét és ismered apát. - nevet fel
- Igen. - mosolyodok el én is
A sulihoz érve leparkol a szokásos helyére, majd az osztályba indulunk.
- Oh, el is felejtettem. - áll velem szembe Bry - Boldog szülinapot. -
nyújt át egy gitáros kulcstartót egy puszi kíséretében
- Imadom! Köszi. - ölelem meg, majd felhelyezem a kulcsomra
- Örülök. - mosolyog
- Oh, végre. Skyler! - hallom meg Evan hangját
- Szia! Hogy-hogy itt? - fordulok felé
- Ide fogok járni, de ez az iskola hatalmas, és 5 perc múlva az
igazgatóiba kéne lennem. Segítsenél?
- Persze. Az osztályba találkozunk. - fordulok Bry felé, de nem is
figyel rám, inkább haragos szemekkel néz Evan-re - Bryan. - legyezek arca előtt
- Bocsi. Elbambultam. - használja fel leghasználtabb kifogásom
- Elkísérem Evan-t, megleszel? Nagyon lefehéredtél. - aggódok
- Megvagyok. Akkor az osztályban. - nyom egy puszit arcomra és elmegy
- Mi volt ez a nézés? - pillantok Evan-re
- Nem tudom. - rázza meg fejét, viszont én tudom, hogy tudja
Látom mikor hazudik egy ember és mikor próbál eltitkolni valamit.
- Gyere elkísérlek az igazgatóhoz. - karolok belé
Felkísérem az emeletre, majd a diri ajtaja elé irányítottam és
bekopogtam. Mr. Havk ajtót nyitott.
- Ah, szia Evan. Pont most beszéltem apukáddal. Gyere bejjebb. -
invitálja be, így itt az idő, hogy én is menjek
El is indulok, de Havk utánam szól.
- Skyler, gyere te is kérlek. - kéri, mire megfordulok és Evannel tartok
Az iroda ajtaját becsukom magam után, majd helyet foglalok a fotelomban.
Mikor a szüleim meghaltak meg sem tudom mondani hány balhéba keveredtem. Ezeknek köszönhetően már
saját fotelem van az igazgatóiba.
- Skyler nem akarsz te is ideülni? - kérdezi a diri
- Nem. Jó itt nekem. Miért vagyok itt én is? - kíváncsiskodom
- Rád bízom Evan-t. Kérlek vezesd végig a sulin első órában, ha eltolódik
a második is rámehet.
- Rendben. Ezzel talán megbírkózom. - mosolygok
Mr. Havk tudja, hogy az első két órám matek, így azokra tette a
körbevezetést az én jószívű dirim. Lassan felállok a fotelből és felveszem
táskám, majd megvárom Evan-t.
- Viszlát! - köszönünk egyszerre Havk-nak
Első utunk a szekrényekhez vezet, ahol megkeressük az övét. Míg ő
beteszi szekrényébe a taskáját én is beteszem az enyém, majd a suli elé
indulunk.
- Koleszos leszel? - érdeklődök
- Nem. A stúdió mellett fogok lakni. Kevin elintézett egy csodaszép
házat. Ha akrsz később beugorhatsz. - kacsint
Szóval egy nőcsábász szuperpasival van dolgom. Hmmm... Nem is rossz.
- Csak Jeremy meg ne tudja. - kacsintok vissza, majd az udvarra kísérem
- Greg-től inkább kell féltenie, mint tőlem. - mosolyog
- Honnan tudsz Greg-ről?
- Ott voltam a bulin, mikor Kyle-lal beszéltél.
- Nekem az a buli teljesen kiesett A-tól Z-ig.
- Az is mikor Greg-gel csókolóztál? Ha nem vagyok ott még szobára is
mentek.
- Mi? - állok meg azonnal - Úr isten az a mocskos...
- Nyugi, csak hülyülök. - nevet rajtam
- Ez nem volt szép. - boxolok vállába
- Miért utálod ennyire? - érdeklődik
- Hosszú sztori. Inkább nézzük meg a pályát. - indulok a focipálya felé
- Az iskolánk igen híres az éltanulók körében, rengeteg versenyen
veszünk részt, de sportban sem vagyunk utolsók. A focipálya és az edzőtermek
tavaly lettek felújítva.
- Narrátor is vagy?
- Mióta volt pár zűrös ügyem mindig én vezettem körbe az új diákokat
büntetés képpen, de mára már szívességből csinálom, és, mert elmarad két
matekom. - mosolygok - Hát ez lenne a híres focipályá... Ahj, tudod mit?!
Inkább nézzük meg a sulit és visszajövünk következő órába. - ajánlom
- Nem fog összejönni baby. Dupla óránk van. Evan igaz? Greg vagyok. -
nyújtja kezét
- Tudom.- ráz vele kezet Ev
- Remélem csak szépeket hallottál rólam. - mosolyog, bocsánat vicsorog
rám Greg
- Mondhatni. - von vállat Evan - Rúghatok párat?
- Egy ilyen jó játékost nem utasíthatok el. Én addig vigyázok Sky-ra. -
áll mellém szorosan
- Tudok vigyázni magamra. - húzódok el
Evan bocsánatkérően rám pillant, majd a focizó fiúkhoz fut. Lepacsizik
velük és beáll Greg helyére. Volt barátom egész órán próbál szóra bírni, de
túlságosan leköt Evan póló nélküli teste. Nem
értem hogy nem fagy meg az ősz közepén?! Bár nekem, így csak jó. Az a
kockahas...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése